Fotó: VMP
Megy a tévé, a kezed meg nem áll, sürög forog, ahogyan a fejem zsong. Ülök a sörömmel, ami még hideg, csak úgy jó. Sosem várom meg, hogy felmelegedjen. Ez persze nem a türelmetlenségről vagy az élvezetről szól, hanem a csillapíthatatlan szomjról, ami hónapról hónapra nő. A hiányt…